Az adogat�s

Az el�sz�r adogat� j�t�kos eld�ntheti, hogy a jobb vagy a bal oldali adogat�n�gyzetb�l akar-e adogatni. Jobb kezes ellenf�l eset�n �ltal�ban a jobb oldali adogat�n�gyzetet v�lasztj�k, balkezes ellenf�l est�n pedig a bal oldalit, mert �gy a labd�t az ellenf�lnek fon�kkal kell az adogat�st fogadnia, ami a legt�bb j�t�kosnak a gyeng�bb oldala.Az adogat�s csak akkor �rv�nyes, ha az adogat� legal�bb egyik l�b�nak egyik pontja az adogat�s pillanat�ban az adogat�n�gyzeten bel�l van , azonban �gy, hogy ez nem �rinti a n�gyzet egyik vonal�t sem. Adogat�sn�l a j�t�kos a leveg�be dobja a labd�t �s m�g miel�tt az lepattanna a f�ldre, meg�ti a f�fal ir�ny�ba. A labd�nak a f�falon az adogat�vonal �s a hat�rvonal k�z� es� ter�letet kell �rintenie, �s �gy kell visszapattannia, hogy az �ppen "haszn�lt" adogat�n�gyzettel ellent�tes oldali h�ts� p�lyanegyedben �rjen padl�t. A h�ts� p�lyanegyed vagy m�s n�ven fogad�n�gyzet a keresztvonal, a f�lp�lyavonal, az oldalfal �s a h�ts� fal �ltal hat�rolt ter�let. A labda pattanhat az oldalfalon, a h�ts� falon, vagy ak�r mindkett�n, de nem mehet a hat�rvonalakon k�v�lre �s a fogad�n�gyzetbe kell pattannia. A fogad�nak term�szetesen ezt nem kell megv�rnia, r�pt�zhet is. A sikertelen adogat�s neve fault; sikertelen adogat�s k�vetkezt�ben a fogad� nyeri meg a labdamenetet. Az adogat�s abban az esetben �rv�nytelen, ha az adogat� k�tszer �t bele a labd�ba, vagy ha a labda a hat�rvonalon k�v�l �rinti a falat, vagy ha a labda az oldalfalon pattan el�sz�r, �s csak azut�n pattan a f�falra, vagy ha az adogat� elv�ti a labd�t. Az adogat� abban az esetben nyeri meg a labdamenetet, ha ellenfele nem tudja a labd�t a f�falra �tni, vagy ha az ellenfele sz�nd�kosan akad�lyozza az �t�sben, vagy ha az ellenfele nem tud bele�tni a labd�ba, vagy ha a labda el�bb pattan a padl�ra, mintsem a f�falra,vagy kett�t pattan a labda a f�ld�n, vagy ha az ellenfele a labd�t hat�rvonalon k�v�lre �ti, vagy ha az �t�n k�v�l b�rmi m�ssal a labd�hoz �r, vagy ha az �t� h�rjain meg�l, esetleg k�tszer �t bele.