A squash (fallabda) mrkzs menete
A mrkzs megkezdse eltt a jtkosoknak t perck van arra, hogy bemelegtsenek. A bemelegtsnek az a clja, rszben, hogy a jtkosok szervezete felkszljn a terhelsre, rszben, hogy maga a labda is "zemi hmrskletv" vljon, mert csak gy pattan megfelel mrtkben.A bemelegts utn az t megprgetsvel dntik el, hogy ki adogat elszr. Aki megnyeri a prgetst, az adogat. Az adogats megkezdsvel elkezddik a jtk. A jtkos abban az esetben nyeri meg a labdamenetet, ha ellenfele a tinre ti a labdt vagy ha a hatrvonalakon kvlre ti a labdt vagy ha nem tud beletni a labdba, mieltt az msodszor is pattanna a padln. A tin egy fmmel bortott, 0,45 m szles sv a ffal legaljn. A labdamenet kzben a jtkosok megthetik a labdt kzvetlenl a levegben (rpte) vagy az utn, hogy egyet pattant a padln. Az oldals s a hts falak is hasznlhatak a labda ffalra val visszajuttatsra. Mrkzseken leginkbb az gynevezett "hagyomnyos" vagy "nemzetkzi" pontozst alkalmazzk, ami azt jelenti, hogy csak az a jtkos szerezhet pontot, aki adogatott. Ha a menetet az ellenfl nyeri meg, akkor nem kap pontot, de a kvetkez menetben adogathat majd. A jtszmkat kilenc pontig jtsszk. Azonban ltezik az gynevezett "amerikai" pontozsi rendszer is, amely szerint minden labdamenet pontot r annak a jtkosnak aki nyerte s a kvetkez szervt is ti.Ebben a rendszerben minden jtszmt 15 pontig jtszanak. Ltezik egy ugynevezet "PSA" szmolsi rendszer is, ami az amerikai mintjra mkdik, de csak 11 pontig tart. (10-10 utn kett klnbsggel lehet megnyerni a jtszmt) Az a jtkos kerl ki gyztesen, amelyik t jtszmbl hrmat megnyer, de olyan pontozsi rendszer is ltezik, melyben hrombl kt nyert jtszma szksges a gyzelemhez.

|